"Az Ajurvéda az ember öngyógyító képessége"

A több mint 5 ezer éves múlta visszanyúló Indus völgyi civilizációban gyökeredző Védák tartalmazzák a megvilágosodott bölcsek (Risik) felismeréseit az univerzum eredetéről és az élet kialakulásáról. A Védák az örök bölcsesség kifejeződései a jóga pedig a védikus tudomány gyakorlati aspektusa.

Az Ajurvéda a Védák része, mely az emberiség legfelsőbb tudását és tapasztalatait megörökítő legősibb feljegyzés. Ennek a tudásnak az eszenciája az, hogy hogyan tud az ember a természettel harmóniában, az univerzummal egységben élni. A Védikus világképből nőtt ki az a már több ezer éves Ajurvédának (ájur=élet, véda=tudás), azaz élettudásnak nevezett gyógyászati módszer, amely a jógának is az alapja. Az Ajurvéda elvei szerint bennünk és körülöttünk minden egy és egyedüli létező. A mikrokozmosz -amiben mi és a többi élőlény él - és a makrokozmosz - a körülöttünk lévő Világegyetem- egyetlen egységet alkot. Az Ajurvéda szerint minden a világon orvosság! A gyógyító a külvilágból származó dolgokkal pótolja azt ami hiányzik a belső rendszerből. Az Ajurvéda az egészséget és a "betegséget" átfogó szempontból szemléli. Az orvos feladata csupán az, hogy közvetítsen a kettő között. Ha ezt megteszi akkor elindít egy folyamatot ami a testet alkalmazkodásra készteti (gyógyításra). Az Ajurvéda tanítása szerint valamennyi egyed négy biológiai és szellemi ösztönnel rendelkezik: istenkereső, önfenntartó, fajfenntartó és a szabadság felé törekvő ösztönnel. A kiegyensúlyozott egészség az alapja ezen ösztönök kielégítésének. Az Ajurvéda segít az egészséges embernek égészségét megőrizni, a betegnek pedig visszanyerni azt. Ez egy orvosi-metafizikai gyógyító élettudomány, valamennyi gyógyító mesterség szülőanyja.