Jama

2021.05.05

JAMA- erkölcsi fegyelem, egyetemes parancsolatok

Értelmezhetjük a "társas viselkedés szabályaiként" is. Ezek a másokkal való kapcsolatteremtés egyetemes irányelvei. A jámák hagyományos tagjai: 

1. erőszakmentesség - AHIMSZA

2. igazmondás -  SZATJA

3. őszinteség - ASZTÉJA

4. megfelelő szexuális kontroll - BRAHMACSARJA

5. nagylelkűség - APARIGHAJA

Nézzük őket egyenként...


AHIMSZA

Jelentése: nem okozni kárt vagy sérülést senkinek, az állatokat is beleértve, semmilyen formában, semmikor és semmilyen okból, sem szóval, sem gondolattal, sem tettel.

Gondolataid erőszakmentesek és tetteid is erőszakmentesek. Nem születhet benned erőszak, mert szíved és az elméd tele van szeretettel és együttérzéssel az emberi állapot iránt. Nem pusztán az ölést tiltó parancsolatokról van szó, hanem a kifejezésnek tágabb, pozitív értelméről és ez a szeretet minden teremtményre ki kell terjednie. Az erőszak félelemből, gyengeségből, tudatlanságból vagy nyugtalanságból gerjed.

Ha az ember megszilárdul a nem ártásban, minden ellenségeskedés megszűnik jelenlétében.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II.35.


SZATJA

Igazmondás. Az embernek mindig igaznak kell lennie, gondolatban, szóban és tettben. Az igazmondás egy olyan létállapotból ered, amelyben képes vagy megkülönböztetni egymástól megfigyeléseidet és értelmezéseidet. Olyannak fogadod el a világot amilyen, felismered, hogy az igazság sok féle a különböző emberek számára, olyan életfenntartó döntések mellett kötelezed el magad, amelyekhez egy kitágított világkép társul. Aki szilárdan az igazságban gyökeredzik, az akkor is elnyeri cselekedetei gyümölcsét, ha látszólag semmit sem tesz érte.

Ha az ember megszilárdul az igazmondásban, tettei eredményei bizonyossá válnak.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II.36.


ASZTÉJA

Nem ellopni mások tulajdonát vagy javait Irigykedni másvalakire, sajnálni tőle valamit, nyájas szavakkal becsapni. Becsületesség vagy másnéven az asztéja a megállapodás a nem szerzés állapotában. Amikor a belső teljesség uralkodik, eltűnik belőled az igény az uralkodásra, titkolózásra, a megtévesztésre. A vágynélküliség nagy kísértésektől óvhatja meg az embert. A sóvárgás felkavarja a tudat nyugodt áramlását.Hitvánnyá és aljassá teszi, s megnyomorítja az embert. Az ilyen vágyakból fakad a lopásra vagy dolgok eltulajdonítására irányuló késztetés.

Ha az ember megszilárdul a nem lopásban, megnyilvánul számára a jólét

Patandzsali: Jóga-szútrák: II. 37.


BRAHMACSARJA

Önmegtartóztatásnak is szokták nevezni. A brahmacsárjának nincs közvetlen köze ahhoz, hogy valaki agglegény-e vagy pedig házas emberként éli világi napjait. Inkább arról van szó, hogy az embernek a brahmacsárja magasabb értelmét le kell fordítania a mindennapi életére. A családfenntartás útját választók nagytöbbsége számára a brahmacsárja a szexuális energia egészséges kifejezésének örömét jelenti.

Ha az ember megszilárdul a brahmacsárjában, elnyeri az életerőt.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II.38.


APARIGHAJA

A gyűjtögetéstől (ide tartozik a mohóság is) való tartózkodást jelenti. Nem helyén való olyan dolgok gyűjtögetése vagy felhalmozása, amelyeket az életünk nem igényel közvetlenül. Az aparighája onnan ered, hogy a belső támpontod az egón alapul. A kitágított tudatosság bőséges tudatosságot generál. Ez a jama magában foglalja az ellenszenv hiányát. Ha megpihensz az aparighájában, az anyagi javakhoz való kötödésed elveszíti felelted a hatalmát. Ez nem azt jelenti, hogy nem élvezed a világot, egyszerűen csak nem vagy a rabja!

Amikor a mohóságtól való tartózkodás szilárddá válik, megjelenik a születések okainak teljes megértése.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II. 39.