Nijama

NIJAMA - magatartási szabályok

Nevezhetjük a "személyes viselkedés szabályiként" is. Hogyan élsz amikor senki sem lát? Milyen döntéseket hozol, amikor te vagy az egyetlen tanú?

1. tisztaság - SZAUCSA (tisztaság)

2. elégedetség - SZANTÓSA (elégedettség)

3. fegyelem - TAPASZ (önfegyelem, belső tűz)

4. önképzés - SZVÁDHJÁJÁ (öntanulmányozás)

5. önmagunk Istennek szentelése - ISVARA PRANIDHANA (odaadás, elfogadás)

Nézzük őket egyenként...

SZAUCSA

A jó közérzethez fontos  a test tisztán tartása. A test külsőleg mosakodással, belülről pedig ászanákkal és pránajámával tisztítható meg. Az ászanák gyakorlása jó erőnlétben tartja az egész testet és eltávolítja a túlzások következtében felhalmozódott mérgező anyagokat és szennyeződéseket. A pránajáma megtisztítja és átszellőzteti a tüdőt, oxigénnel telíti a vért, és tisztítja az idegrendszert.A test tisztántartásánál is fontosabb az elme megtisztítása az olyan zavaró érzelmektől mint amilyen a gyűlölet, harag, a vágyak és a szenvedélyek, a káprázat, a hiúság és a gőg. Még ennél is fontosabb az értelem (buddhi) megtisztítása a tisztátlan gondolatoktól.

SZANTÓSA

A szantósát vagy megelégedettséget tudatosan művelnünk kell magunkban.Az elégedetlen szellem nem képes koncentrálni. A megelégedettség és a nyugalom egyfajta tudatállapot. Az emberek között sokféle különbség van fajuk, vallásuk, anyagi helyzetük és tanultságuk tekintetében. A különbségek viszályt gerjesztenek, és tudatos vagy tudattalan konfliktusok alakulnak ki, amelyek megzavarják és felzaklatják az embert.Ebben az esetben az ember nem képes egypontúvá válni, és elveszíti belső békéjét. Nyugalom és megelégedettség akkor alakulhat ki, ha a szellem lángja nem libeg-lobog a vágy szelében. A megelégedettség a beletörődés nélküli elfogadást jelenti. 

A megelégedettséggel megjelenik a legfőbb boldogság.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II. 42.

TAPASZ

Hagyományos fordítása "fegyelem" vagy "tűz", "mértékletesség"  Átvitt értelemben heves erőfeszítést jelent valamely meghatározott életcél minden körülmények között történő elérésére, ami megtisztulást, önfegyelmet és aszkézist követel. Tapasznak számít az is, amikor valaki minden fajta önző indítéktól mentesen, a jutalom reménye nélkül munkálkodik, abban a rendíthetetlen hitben, hogy még egy fűszál sem rezdülhet meg az Ő akarata nélkül. A jógi a tapasz segítségével fejleszti erőssé testét, elméjét és jellemét. Rajta keresztül bátorságra, bölcsességre és egyszerűségre tesz szert, s becsületessé és egyenessé válik.

A tapasz révén, mivel a tisztátalanságok eltűnnek, a test és az érzékszervek tökéletesednek.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II. 43.

SZVÁDJÁJA

Jelentheti az önmegfigyelést és az öntanulmányozást, de tágabb értelemben a Védák és más szent könyvek tanulmányozását is, és önnevelést azok tanulmányozása által. A gondolatok, a beszéd és a tettek megvizsgálását és megtisztítását. Nem azonos egymással a tudás és a tájékozottság. A jóga azt tanácsolja, hogy ne keverjük össze az információt a bölcsességgel - az önképzés segít a különbség megértésében. Az öntanulmányozás az önorientációt részesíti előnyben a tárgyorientációval szemben.

A szent iratok és mantrák tanulmányozásából és a személyes mantrák alkalmazásából megszilárdul az egység a választott istenséggel.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II. 44.

ISVARA PRANIDHÁNA

Önmagunk Istennek szentelése., azt jelenti, hogy minden tevékenységünket kimondva vagy kimondatlanul úgy végezzük, hogy nem vágyunk a gyümölcsükre, hanem felajánljuk azokat  Istennek. Általa elérhető a szamádhi.

Az Istennek való önátadásból megjelenik a szamádhi tökéletessége.

Patandzsali: Jóga-szútrák: II. 45.